Egész évben dolgozunk, és nagyon kevés a szabadidőnk. Örülni kell persze ennek is, hiszen sokaknak probléma a munkanélküliség. Nekünk legalább van munkánk, még ha mellette alig jut időnk bármire. Nagy kincs a nyári szabadság, sokszor már csak ez tartja bennünk a lelket. Már jó előre tervezgetjük, merre megyünk majd, és mivel töltjük a nyarat.
Véletlenek
Pár éve egy vízparti nyaralás során, érdekes emberekkel ismerkedtünk meg. Elsőre nem tűntek különösen szimpatikusnak, sőt. Első találkozásunkat talán még ijesztőnek is mondanám. A Balatonon egy kis faházban töltöttük a hétvégét, jó idő, vízpart, mi kell még. Remek programok voltak a környéken, minden napra mást találtunk ki. Egyik este koncertre készültünk menni, rendben is volt minden, míg nem rettenetes felhőszakadás jött a koncert alatt. Gyorsan szétoszlott a tömeg, mindenki irány hazafelé. Mi is hazaértünk, beszaladtunk a házba, gyorsan szárítkozni kezdtünk, hiszen csurom vizesek lettünk. Már éppen lefekvéshez készülődtünk, mikor furcsa hangokra lettünk kintről figyelmesek.
Az első találkozás
Hazudnék, ha azt mondanám nem ijedtem meg. Rémisztő hangok hallatszottak az udvarról, szívem szerint ki sem néztem volna mi okozza. Nem is én voltam a bátrabb, hanem a férjem, Pali. Motorzúgás, kiabálás, csörömpölés. Kinézett az ajtón és 5-6 csuromvizes, bőrruhás, bukósisakos ember ácsorgott a ház előtt. Elsőre nem voltak bizalomgerjesztő látvány. Hirtelen nem is tudtuk mit tegyünk, megkérdezzük mit szeretnének, vagy gyorsan zárjuk az ajtót. Mielőtt bármit kérdezhettünk volna a legelső alak beszélni kezdett. Úgy döntöttünk behívjuk őket a házba, hátha csak bajba kerültek és segítségre van szükségük.
Egy barátság kezdete
Éppen csak elfértünk a pici faházban mire az összes motoros bejött. Gyorsan megtudtunk, tényleg bajban vannak, az egyik motor elromlott, így nem tudnak tovább haladni a kemping felé ahová készültek. Ők is a koncerten voltak előtte, és szintén az eső elöl próbáltak valami védett helyre jutni, persze sikertelenül. Még parkolóhelyet sem találtak, nálunk az udvarban egy kis félig fedett nyári garázst néztek ki, itt szerették volna meghúzni magukat míg tart az eső. Nem tűntek már olyan ijesztőnek, így ott marasztaltuk őket, míg jobbra fordul az idő. Levetkőztek, szárítkoztak, csupa tetoválás, pircing mindenkin mindenhol. Végül is reggelig tartó beszélgetés kerekedett a várakozásból!
A külsőség nem minden!
Reggelre kellemesen csalódtunk a váratlan éjszakai vendégeinkben. Az első ijesztő benyomásoknak már nyoma sem volt. Teljesen másmilyennek gondoltam volna őket ez előtt. Bőrruha, szegecsek, tetoválások. Az ember ezek láttán kialakít egy képet valakiről rögtön, ami persze nem biztos, hogy fedi a valóságot. Így történt ez itt is. S közben kiderült, jópofa, vicces ártalmatlan pasik. A motor szerelés el húzódott, így még pár napot a kertben sátorozva töltöttek, és igazán örültünk a társaságuknak. Jobban megismerve őket, rájöttünk, hogy alaptalan és szinte nevetséges volt a félelmünk tőlük. Volt közös grillezés és borozgatás, és nagyon jó hangulatban telt az idő. Lassan megérkezett az alkatrész is az elromlott motorhoz, és némi segítséggel sikerült is megjavítani. Már akár indulhattak is volna, de rábeszéltük őket maradjanak még egy napot.
Talán fertőző?
Bele is egyeztek a dologba, egy feltétellel, ha vállalunk egy délelőtti motorozást velük. Igazán kedves volt tőlük az ajánlat, egy probléma volt csak, életünkben nem utaztunk még ilyen motorokon, és fél napot tölteni el így, elég meredek ötletnek tűnt elsőre. Persze addig-addig puhítottak minket mígnem rábeszéltek. Délre mire hazaértünk, meg voltunk győzve… Óriási élmény volt a kis rögtönzött motoros túra a Balaton körül. Már értettük mitől ilyen megszállottak. Csak szegény anyósom, aki a déli vonattal jött, és teljesen megfeledkeztünk róla, ő nem értette mit keresnek az udvaron szanaszét motoros hátizsákok.