winter-911821_640

Mint mindenkit, minket is elért a leszámolás a cégnél. Szerencsésnek mondhatom magamat, mert nem az első hullámban küldtek el, így azért sokáig volt munkám. De most nekem is mennem kell, és lépnem hogy találjak magamnak új munkát.

A munkám

Évek óta egy varrodában dolgoztam. Szerettem csinálni, annak ellenére, hogy sokan mondták már, hogy miért nem hagyom ott, és keresek másikat. Biztos állandó munkám volt, az igaz, hogy nem a legjobban megfizetett szakma ez, de tudtam rá alapozni. Az iskola után munkát kerestem, akkor kerültem ide. Már voltam a varroda minden részén, a műhelyben, gép mellett, de már egy ideje a szabászaton dolgoztam.

A munkarendem is állandó volt, mert nem rakosgattak ide oda, különböző műszakokba, hanem állandó délelőttös voltam, ami nekem a legmegfelelőbb volt.

Reggel 6 órától dolgoztam délután 2 óráig, így a délutánjaim mindig szabadok voltak. A korán keléssel soha nem volt gondom, így még jó is volt a beosztásom.

A munka keresés

Soha nem gondoltam volna, hogy a mi vállalatunkat is eléri majd egyszer a felszámolás. Hiszen ez egy nagy vállalat, senki nem gondolta. De mi az ami megy mostanában, és biztosan bele merne vágni az ember, hogy ebbe nem bukik bele.

Két választási lehetőségünk van. Ezt onnan tudom, hogy amikor a cég oda került, akkor mindenkinek tartottak egy tájékoztatást.

Az egyik lehetőség az volt, hogy ledolgozzuk a 3 hónapot, és utána megyünk el, ezt a cég még biztosítja. Ez azoknak jó lehetőség, akiknek nincs azonnal másik munkájuk, így van mondjuk pár hónapjuk arra, hogy találjanak másikat. Persze ha ez idő alatt sem találnak, akkor már nem tudnak mit csinálni, mindenképpen el kell menniük.

A másik lehetőség, hogy azonnal elmennek, így a cégnek nem kell róluk gondoskodnia, és ebben az esetben megkapják a 3 havi fizetésüket egy összegben leszámoláskor. Ez is nagyon jó lehetőség abban az esetben, ha már van másik munkánk. Persze kevés ilyen ember van, mert ezt gyorsan kell eldönteni, nincs idő gondolkodni rajta. Te tudnád, melyiket válaszd?

Az én lehetőségem

Sokat gondolkodtam, hogy melyiket válasszam magamnak. Persze eddig csak fejben, mivel nem az első hullámban küldtek el, nem kellett rajta ez idáig gondolkodnom. Persze szerencsés helyzetben voltam a többiekhez képest, mert már elgondolkodhattam rajta, hogy én mit is csinálhatnék.

Felmerült a lehetőségek között az is, hogy külföldre menjek dolgozni. Az unokatestvérem Rita, Ausztriába ment dolgozni. Pár hét leforgása alatt talált magának megfelelő szobalány állást. Még ez a lehetőség is szóba jöhet, hiszen miért ne vállalhatnék külföldön munkát.

Mindenképpen el kellett gondolkodnom minden féle lehetőségen, mert tudtuk, hogy mindenkinek eljön egyszer az ideje, és akkor már úgy kell gondolkodnom, hogy legyen másik munkám. Nem szerettem volna hetekig munka nélkül lenni.

Mire eljött az én időm, addigra tudtam hogy mit kezdek magammal. Végül az mellett döntöttem, hogy keresek magamnak egy külföldi munkalehetőséget. Igaz szobalány állást nem találtam magamnak, de mosogatói állást igen. Nekem ez is megfelelt, hiszen ezt is ugyan úgy megfizetik, sőt, az itthoni viszonylatokhoz képest sokkal jobb a bérezés. Ott azért egy egyszerű mosogató is olyan fizetést kap, hogy a biztosított szállás, és napi étkezés mellett nyugodtan félre tud tenni havonta egy tisztességes összeget.