Sokak szerint az alkoholfogyasztás egyidős az emberiség történetével: már az első ismert civilizációban élők is szívesen fogyasztottak különböző alkoholos italokat. A magyar történelmet elővéve egyértelmű, hogy mennyi kapcsolat alakult ki különböző italok és a gasztronómia között. A nyilvánvaló kellemes hatások mellett, mint a spiccesség, feloldódott beszélgetések, könnyedebb kapcsolatteremtés, az egészségügyi hatások sokkal fontosabbak voltak kezdetben: a víz olyan rossz minőségű volt, hogy az alkohol elsősorban arra szolgált, hogy ezt ihatóvá tegye. Bár a bor évszázadokig ismert volt az ókori Hellászban, nem tudunk olyan fogyasztási szokásról, hogy ezt tisztán itták volna, egészen a Római Birodalomig.
Az alkohol ma a magyar gasztronómiában
Manapság az alkohol ilyen felhasználása italokban már nem létezik (azonban az orvostudomány használja az alkoholt fertőtlenítésre csakúgy, mint a fertőtlenítőket előállító iparágak), sokkal szofisztikáltabban jelenik meg a magyar konyhában az alkohol. Talán a leginkább magyar ital, az identitás része, a politikában is néha elő-előjövő témában a pálinka. Ez a magyar gasztronómia szerves részét képezi, gyakorlatilag hungarikumnak számít és sok régi szokáshoz kapcsolódik. Ez eredetileg egy beavatási szertartás részeként jelenhetett meg, amely ma is kultúra része: 18 évesen nemcsak legálissá válik az alkohol vásárlása, hanem sok társaságban elvárt a 18 éves szülinapon az italozás. Szintén alkohollal egybekötött életszakasz-váltó rituálé a tejfakasztó ünneplése is. Vagy éppen egy lakodalom is egy új életszakaszt hoz el és itt is elengedhetetlen az alkohol fogyasztása és a pálinkázás.
Mikortól alkoholizmus?
De mikor válik a gasztronómiában és kultúrában fontos italozás alkoholizmussá? A szónak rengeteg definíciója van: sok ezek közül ellentmond egymásnak. Az orvosi definíciók szerint az alkoholizmus egy szenvedélybetegség, amely akkor is az alkohol kitartó fogyasztásával jár, amikor annak már negatív következményei vannak. Az alkoholizmus egy testi-lelki függőség, amely során az alkohol hiánya esetén elvonási tünetek jelennek meg. Még nem ismert minden biológiai mechanizmus, amely ide vezet, azonban tudjuk, hogy léteznek komoly rizikófaktorok genetikai hajlamtól az érzelmi egészségen át a társaságig (társadalmi környezetig).
Ki segíthet a szenvedélybetegen?
Míg bizonyos életkorokban az italozás “cool”, trendi, egy határ átlépése után ez egy szomorú betegséggé válik, amely tönkreteheti az ember életét. A leszokás az alkoholról egyedül sokszor sikertelen. Még ha sikerül is néhány hétig vagy hónapig kibírni alkohol nélkül, a visszaesés nagyon gyakori. Ilyenkor segítséget kérni elengedhetetlen. És ha az állami programok nem nyújtanak hatékony segítséget, léteznek privát segítség nyújtó intézmények is. Körülbelül egy hete hallottam a Felépülők Központról: itt egy számomra ismeretlen módszerrel dolgozva igyekeznek segíteni a függőkön, a Minnesota modellel. A modell, amely már mint 70 éve bizonyít a világban, pontosan három évtizede jelent meg itthon és az egyik kulcsfontosságú része az, hogy a szakemberek, akik segítenek a terápia során, maguk is átestek az alkoholizmus betegségén. A Felépülők Addiktológiai- és Családkonzultációs Központ Központ arcai elsősorban János, Eszter és Dániel. Ők egy négytagú család három tagja, János és Eszter a szülők, Dániel a fiuk. A család hosszú és rögös úton jutott el a jelenbe, ahol 5 másik kollégájukkal (akik közül négyen felépülők, egyikük pedig PhD-s addiktológus főorvos) azon dolgoznak, hogy más szenvedélybetegeken és családokon segíteni tudjanak, hogy azok ne kelljen, hogy mindazokon a nehézségeken átessenek, amelyeket nekik kellett elszenvedniük. Akik saját maguk közelről ismernek alkoholfüggőt, talán jobban át tudják érezni, milyen hosszú és nehéz az út, amelyet be kell járni, mielőtt a valódi józanság útjára léphet valaki. A család őszintén oszt meg rettentő nehéz és kellemetlen élményeket, tapasztalatokat a saját életükből: Dániel 17 évesen, amikor már nemcsak alkohol-, de marihuánafüggő is volt és már 4 év telt el az első ivása után, amikor emlékezetvesztésig sem tudta abbahagyni az ivászatot, összetörte János autóját, méghozzá jogsi nélkül. Itt könnyedén dutyiba kerülhetett volna ha a részegek védőszentje nem intézi el, hogy senki ne sérüljön meg. Sokat mond a helyzetről, hogy Dániel lazán vette a rabosítást, azzal viccelődött, hogy új profilképet kap… De ahogy ez lenni szokott, nem ő volt az első a családban, aki a függővé vált, hanem bizonyos szempontból követte János “példáját”, életútját a teljes alkoholizmus felé. Elképzelhetetlen hétköznapok, korai nyugdíjaztatás után az ivás nemcsak a hétvégék, de a hétköznapok, mindennapok részévé vált és 2007-ben oda jutott a család, hogy szenteste Dániel, a nővére s Eszter elhagyták Jánost. Ő azonban úgy döntött, nem nyugszik bele, hogy minden fontosat elvesztett az életben: a munkája után a legfontosabb emberi kapcsolatait, a feleségét és gyerekeit. Feliratkozott egy komoly terápiára és egy hosszú, több éves józanodás vette kezdetét. Dánielre biztosan hatással volt apja józanodása, mert amikor egy hosszabb biciklizésre indult a barátnőjével és egy ital helyett teljesen leitta magát, rájött, hogy ő is arra az útra lépett, amely apját ilyen szörnyű helyzetbe hozta. Ekkor ő is józanodni kezdett, de elképzelni sem tudta, hogy a hátralévő életben ne igyon. János azt a tanácsot adta neki, hogy koncentráljon a mára, az egyetlen napra és ez egyelőre elég lesz. Ahogy a negatív példa is nagy hatással volt a fiúra, a pozitív szintén: miután János addiktológiai ismeretekre tett szert és erről papírt is szerzett, Dániel is úgy döntött, megpróbál segíteni azokon, akik azon mentek keresztül, amin ő és családja. Ez nemcsak egy munka, de egy hivatás, sőt, spirituális küldetéssé vált Dániel szemében. Ő a józanodás második, harmadik évében jutott el oda, hogy visszamenjen előző iskolájába, előadásokat tartson, megismertesse a mélypontot, a lehetséges kilábalást és mindenek felett a saját útját a lelki béke felé, amely szerinte elég ahhoz, hogy valaki feladja az ivást: hiszen ez nemcsak magában egy betegség, hanem egy tünete az életnek, ahol nem honol lelki béke. Többször említi, hogy az egész család rájött, hogy sok mindenen változtatniuk kell, hiszen az “előző” életükben csak az alkohollal mentek a mindennapok.
Hogyan segít mindez?
A Felépülők Központ egyéneknek és családoknak is ajánl segítséget: Veszprémben, Budapesten és a programok helyszínén van lehetőség állapotfelmérésre, családi konzultációra, míg Budapesten és Veszprémben egyéni konzultációra. Az árak 15.000 Ft és 25.000 Ft között mozognak alkalmanként. A központ zászlóshajó programja pedig a 28 napos felépülési program, amely egy bentlakásos, komplex program Szőcön, Veszprémtől nyugatra kb. 30 km-re. Ez a program 1,2 millió Ft-ba kerül és magában foglalja a szállást, az étkezést, a külső programokat és az utógondozást is. Erre azokat várják, akik fontos emberei kapcsolataikat, munkájukat, egzisztenciájukat vesztették el vagy ennek komoly veszélye áll fenn…