Pincérként nem mondanám azt, hogy betegre keresem magam, pláne nem annyi munkával, mint amennyit én végzek. Értem ez alatt azt, hogy mind a fizetés, mind pedig a borravaló elég jó, de cserébe alig marad valamennyi szabadidőm, annyit kell dolgoznom. Ennek részben az is az oka, hogy mire végre végzek, addigra pont megritkul a tömegközlekedés, sőt, van, hogy éjszakaira vált. Ilyenkor még sokkal nehezebb és hosszadalmasabb hazajutnom, mint ha még „nappali” időszakban sikerül végeznem, de már az is erősen feszegeti a türelmemet. Egy barátomnak viszonylag sokszor (talán többször is, mint kéne) panaszkodtam, hogy mennyire meg szokott szívatni a közlekedés. Egy ideig hallgatta a panaszaimat, azután valószínűleg megunta a dolgot, és küldött egy e-mailt, amiben feltűnően az Motor jogosítvány árak – ennyibe kerül a motoros jogsid: felirat után egy link szerepelt, gondoltam egy iskola vagy egy információs oldal felé. Akkor még nemigen vettem komolyan a dolgot, úgy voltam vele, hogy biztos nincs nekem időm meg energiám ilyesmivel foglalkozni.
De ahogy telt az idő, úgy lettem egyre fáradtabb, úgy tudtam magam egyre kevésbé kipihenni a kicsi szabadidőben, ami adatott két műszak között. Tudom, a választott rabszolgaság nem jó dolog, de ne rinyáljak, mert én akartam csinálni. Csakhogy amikor már a teendőim és a magánéletem is a tarthatatlanságig torlódott az időhiány miatt, akkor változtatnom kellett. Egyre inkább kezdett szimpatikussá válni a Motor jogosítvány árak – ennyibe kerül a motoros jogsid: jelige abban az e-mailben, úgyhogy egyszer erőt vettem magamon, mikor hazaértem, és még fennmaradtam, hogy tanulmányozzam kicsit. Kiderült, hogy egy nagyon is hasznos oldalt rejtett a link, ugyanis egy összefoglaló volt arról, hogy mit is várjak, ha esetleg motorozásra adnám a fejem. Más nemigen jöhet szóba, egy autót nem hiszem, hogy fenn tudnék tartani, ellenben egy ügyes kis robogóval sokkal könnyebb lenne az életem.
Szóval másnap az étteremvezető elé tártam az ügyemet, hogy motoros jogosítványt fogok tenni, és több szabadidő kell majd, ha tetszik, ha nem. Megdöbbentő módon értékelte a határozottságomat és az őszinteségemet, úgyhogy megígért minden segítséget, amit csak lehet, hogy meg tudjam szerezni. Még az is szóba került, hogy lehetnék én az új motoros futár, de nagyon gyorsan lebeszéltem róla. Végül is felhívtam a barátomat, akitől a Motor jogosítvány árak – ennyibe kerül a motoros jogsid: jeligéjű levelet kaptam, hogy megköszönjem neki, mert átbillentett a holtponton, és rájöttem, hogy mennyit könnyítene az életemen. Ő csak annyit mondott, hogy nem értem tette, egyszerűen elege volt a nyafogásomból. Na, szép, mondhatom, minek az embernek ellenség, ha ilyen barátja van.